Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ELJEGYEZ tárgyas ige
  • 1. <Nőt férfi> gyak. ünnepélyes körülmények között jegyesévé, menyasszonyává tesz, rendsz. úgy, hogy gyűrűt vált vele. Eljegyezte a tanító egyetlen leányát. □ Ha még ezentúl Szeretni tudnék, ollyat jegyzek el, Ki majd viszont szeret. (Vörösmarty Mihály) || a. Eljegyzi magát vkivel: <férfi v. nő> ily módon kötelezi magát, hogy bizonyos idő múlva házasságra lép a szóban forgó személlyel. □ Tudja, Lajossal már ki van eljegyezve. (Arany János) A főjegyző … eljegyezte magát a főispán leányával. (Herczeg Ferenc) || b. (átvitt értelemben, választékos v. tréfás) Eljegyzi magát vmivel v. ritk. vmire: tartós v. örökös kapcsolatba kerül vmivel. Eljegyzi magát a szegénységgel, a szerencsével; eljegyezte magát a régészettel, a történelmi tanulmányokkal. □ Ki az a bolond, aki eljegyzi magát az örök nyugtalanságra? (Arany László–Shakespeare-fordítás)
  • 2. (átvitt értelemben, ritka, költői) Vkit sorsszerűen kiszemel, rendel vmire. □ Nagy tettekre ma én Etelét eljegyzem. (Arany János)
  • 3. (vallásügy, költői) <Katolikus felfogás szerint Isten v. Krisztus nőt> arra késztet, hogy kolostorba lépjen. Eljegyezte az ég, az Úr. □ Jó is, | Amiért eljegyzé már a Megváltó is. (Arany János)
  • eljegyzett; eljegyző.