Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (választékos) Meghalt, halott. Elhunyt atyám emléke; elhunyt őseink. □ Aztán csapatonkint hazafelé térnek, Emlegetve dolgát az elhunyt vitéznek. (Arany János) Imrus planétákkal és elhunyt költőkkel társalgott éjszaka. (Babits Mihály)
2. (költői, régies) Olyan, ami elmúlt, eltűnt, kialudt. □ Néztem Régi elhúnyt idők homályos titkába. (Arany János)
II. főnév -at (választékos) Elhunyt személy. Az elhunyt hozzátartozói; az elhunyt emlékére. Az elhunytat holnap temetik. □ Szokás néhol az ifjan elhunytnak koporsóját zöld színre festeni. (Arany János) Édesapánk vagy valamelyik kedves elhunytunk sírjára is meg kellett esküdnünk, hogy hallgatni fogunk. (Kosztolányi Dezső)