Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (régies, irodalmi nyelvben) <Személy> hátrafelé v. oldalt dőlve ájultan, tehetetlenül v. holtan elesik, leroskad. □ Melinda felsikoltva elhanyatlott. (Katona József) Látja az asszonyát, amint elhanyatlik a szétszórt ruhák között a lába előtt. (Gárdonyi Géza) || a. (régies, irodalmi nyelvben) <Harcos, ill. harcoló sereg> harcban megtörik, elerőtlenedik, ill. elesik, elpusztul. □ A védsereg [= védősereg] már-már elhanyatlott a franciák dühe alatt. (Jókai Mór)
2. (átvitt értelemben, ritka, költői) (Lassan) elenyészik, eltűnik, elmúlik. □ Ha éltem addig elhanyatlanék, Előre áldást mondok szíveteknek. (Vörösmarty Mihály) Siketségével elhanyatlott a Prakovszky jelentősége is. (Mikszáth Kálmán) Kockán van az életem, Mint árnyék, mikor elhanyatlik. (Ady Endre)