Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ELFOSZLIK tárgyatlan ige elfoszol
  • 1. Elfoszlik vmi: szálas, rostos anyag szálai, rostjai rendsz. használat v. koptatás következtében meglazulnak és elválnak egymástól, szétbomlanak. Elfoszlik az inggallér; elfoszlik a szövet. || a. (ritka, költői) Elfoszlik vmi: vmely apró részecskékből álló anyag részecskéi rendsz. külső hatásra teljesen széjjelszóródnak, eltűnnek; szétfoszlik. □ Porzik a hó a magasban … s ködbe, szélbe foszlik el. (Arany János)
  • 2. (átvitt értelemben, ritka, irodalmi nyelvben) <Szellemi jelenség> semmivé lesz; szertefoszlik. Elfoszlanak az álmok, emlékek, remények. □ Elfoszlik a bú, s szívem vad küzdése Leszáll, derengvén vídámb álmai. (Kölcsey Ferenc) Szinte vonakodva jött meg a reggel; eltűntek, elfoszlottak a … rossz tündérek. (Mikszáth Kálmán)
  • elfoszlás; elfoszló; elfoszlott.