Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
LENDÍT [e v. ë] ige -ett, -sen; -eni [ë, ë, e] v. -ni
1. tárgyas Lendít vmit: előidézi, okozza, hogy vmely pontján rögzített test ív alakú pályán gyors mozgással meghatározott irányba, helyre, helyzetbe jusson, lendüljön (1). Magasba lendíti a hintát. □ Hosszú haja árnyát lendíti a fűz is. (Arany János) Nyájasan Lendíti karját félrébb hely felé. (Arany JánosShakespeare-fordítás) || a. tárgyas (választékos) Hirtelen lökéssel, gyors, fölfelé v. oldalt haladó mozgással vhová juttat, dob, vet vmit, (ritka) vkit. A szél a magasba lendíti az elszabadult sárkányt. A vihar a felhők fölé lendíti a repülőgépet. □ István sok erős csókot csókolt a gyerekére, úgyhogy az ijedten húzta el az arcát Uralkodott tehát magán, bal karra lendítette a fiút. (Móricz Zsigmond)
3. tárgyatlan (rendsz. -t ragos mértékhatározóval) (átvitt értelemben) Lendít vmin: <beavatkozásával, hatásával> vminek sikerén, eredményes voltán, előremenetelén segít, mozdít vmit. Belekapcsolódása nagyot lendített az ügyön. Ez nem sokat lendít a dolgon. □ [Jókai] megírta az "Enyém, tied, övé" című regényt "A Hon" számára, s hogy az "Üstökös"-ön lendítsen, abban is regényt kezdett. (Mikszáth Kálmán)