VISSZARETTEN tárgyatlan ige (választékos)
Visszaretten vmitől: vmitől megrettenve lemond a szóban forgó cselekvésről; visszariad. Visszaretten vmely gondolattól, a nehézségekől, a sötétségtől, a veszélytől; nem retten vissza a fáradságtól. A legszigorúbb eszközök alkalmazásától sem rettent vissza. □ Személyesen kértem föl családokat, hogy gyermekeiket a tüntetésben részt venni ne akadályozzák, mert nem jár az veszéllyel, melytől vissza kellene rettenniök. (Táncsics Mihály) Mindig visszarettentem a változástól. (Arany János) || a. (vonzat nélkül) (költői) Megrettenve felhagy a szóban forgó cselekvéssel. □ Olykor lehajtja melle bimbait, Csiklándva mintegy alvó fiait; De visszaretten és sohajt nagyot, Emlője érzi a halálfagyot. (Arany János) Lám, megjelent az első bölcselő! |
A tébolydába téved sok közűlök, Sok visszaretten, révbe egy sem ér. (Madách Imre)
visszarettenés; visszarettenő; visszarettent melléknév.