Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
CSÜGGEDT [e] melléknév és főnév, (régies) csüggedett [e-ë] (választékos)
I. melléknév -en, -ebb [e, e]
1. Olyan <személy, közösség>, aki, amely el van csüggedve. Kiábrándult, csüggedt ember. □ Jönnie kell új Dózsa Györgynek S fog is jönni. | Jaj, félek, meg nem érem én, S ti se, drága, csüggedt bajtársak. (Ady Endre) Szegény apám csüggedten látta, hogy soha a fiából semmi haszna nem lesz. (Móricz Zsigmond) || a. Olyan <személy>, aki testileg-lelkileg elhagyja magát; ernyedt, kimerült, levert. Csüggedtnek látszol; csüggedten áll. □ Gertrúd remegve néz a földre, csüggedt, szórakozott. (Arany János) Csüggedten roskadt a rossz szalmaszékre. (Gárdonyi Géza) || b. (átvitt értelemben) □ Száraz ágon, hallgató ajakkal Meddig űltök, csüggedt madarak? (Tompa Mihály)
2. Ilyen személyre jellemző, vele kapcs. Csüggedt lélek; csüggedt szívvel; csüggedt tekintet. □ Tüzes lángnyelve tavasz ünnepének, Szálld meg a költők csüggedt kebelét. (Tóth Árpád) Kétkedéssel, csüggedt hitetlenséggel mégis csak újra veszedelmes játékba vitte szívét. (Kuncz Aladár)
3. (ritka) Erőtlenül, ernyedten lehajlott, hajlott, lecsüggesztett <test v. testrész>. Felemelte csüggedt fejét. □ Egy rongyos ember jött be , képe csupa csont, ajkai kékek és csüggedtek. (Jókai Mór)
II. főnév -et, -je [e, e] (ritka) Csüggedt (1, 1a) személy. Biztatta a csüggedteket. □ A csüggedettnek ápolást ki ad? (Arany János)