Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

VISSZAINT ige
  • 1. tárgyas <Intéssel v. más kifejező mozdulattal, jellel> visszahív vkit (magához). Visszaint vkit a kapuból. Visszainti a távozni készülő látogatót. □ Horváth … elindult; de a fejedelem … visszainté. (Kemény Zsigmond) Bús arcával visszainti, Midőn könnyelműn menni kész. (Gyulai Pál) Mikor már tovább haladtak, szeretném visszainteni őket. (Kosztolányi Dezső)
  • 2. tárgyas (ritka) <Intéssel v. más kifejező mozdulattal, jellel> távozásra késztet vkit, v. nem engedi, hogy az hozzá közelebb v. vele együtt menjen. Feléje sietett, de ő visszaintette. □ Lelkében mint tükörben olvasok; De ott remény nincs, nincsen szenvedély, A férfigyűlölést kivéve, mely Márványszivébe véste fel magát, Hogy vissza intsen minden hódolót. (Vörösmarty Mihály) Visszainti kézzel a többit a hadnagy; | Maga béjön és mond: "Toldi Miklós rab vagy!" (Arany János) || a. tárgyas (átvitt értelemben, költői) Vkitől, vmitől való tartózkodásra, óvakodásra int, figyelmeztet vkit. □ [A szellemeskedőktől] nem lesz talán szükségtelen íróinkat … visszainteni. (Kölcsey Ferenc) Rekedten a holló még károgat, S közel veszélytől visszaint. (Vörösmarty Mihály)
  • 3. tárgyatlan Vkinek az intését v. integetését viszonozza. Visszaint a vonatból; búcsúzásul visszaint vkinek. □ Hozzá jártam titkos vágyaimmal S ő mosolygott rám vagy vissza-inte. (Madách Imre) || a. tárgyatlan Menet közben visszafordulva int vkinek (rendsz. azért, hogy kövesse). □ Hát egyszer csak, látja, hogy az asszony fölkel, Megy előre és int a tüzes üszökkel; Háromszor int vissza; ő pedig követi. (Arany János)
  • visszaintés; visszaintett; visszaintő.