VEGYÍT [e v. ë] tárgyas ige -ett, -sen [ë, ë]; -eni [e] (-ni)
- 1. (választékos) Vmivel v. vmihez vegyít vmit: vmely anyagot más anyaggal v. anyagokkal elegyít, hozzá más anyago(ka)t kever. Rozsot búzával vegyít. A faszénhez salétromot vegyít. || a. (választékos) Vmibe vmit v. vmit vmivel vegyít: kisebb mennyiségű más anyagot vmihez hozzáadva, összekever vele. Bort vízzel vegyít. A kék festékbe egy kis sárgát vegyít. □ A sáfrányt, borsot én is szeretem, De csak, ha ételhez vegyíthetem. (Reviczky Gyula)
- 2. (vegyi ipar) <Két- v. többféle anyagot> vegyileg egyesít.
- 3. (átvitt értelemben, költői) <Érzelmi, szellemi vonatkozásban különböző jellegű v. ellentétes eleme(ke)t> társít vmihez. □ Tréfát vegyített üdvözlésibe. (Madách Imre) Vegyits fájdalmat a gyönyörhez. (Reviczky Gyula)
- Igekötős igék: belevegyít; egybevegyít; elvegyít; hozzávegyít; közbevegyít; összevegyít.
- vegyítget; vegyíthető; vegyítő; vegyíttet.