Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

VILÁGLIK tárgyatlan ige -ok, -asz; -ott; -anék, -anál, -ana; ..goljon; -ani (1. és 2. személyben ritka)
  • 1. (régies) <Égitest, világító eszköz, fényforrás> világosságot áraszt, fénylik. A hold világlik. A gyertya halványan világlik. A távolban tábortűz világlott. □ A lampionok kék, zöld, vörös fénye rikítóan világlott. (Jókai Mór) || a. (régies, választékos) <Vmely tárgy> a rávetített világosságtól fénylik, fényt visszaver. A folyó világlik a holdfényben.
  • 2. (átvitt értelemben, ritka, költői) <Személy> szellemi világosságot áraszt, tudást, megismerést terjeszt. □ S világlok ezer kis élet-lánggal Gyulandó nagy lángok előtt. (Ady Endre)
  • 3. (átvitt értelemben, régies, választékos) <Arc, szem, tekintet derűtől, átszellemültségtől, belső tűztől> fénylik. □ Soha ilyen ragyogó szemek, ily édesen mosolygó ajkak nem világlottak felém. (Jókai Mór)
  • Igekötős igék: átviláglik; előviláglik; kiviláglik; megviláglik.
  • világlás; világló.