A magyar nyelv értelmező szótára

VESZ [1] [ë] ige vett [ë], végy, vegyen [ë-ë]; venni [ë], (jelentő mód jelen egyes szám 3. személyben, régies, népies:) veszen [ë-ë]

• I. Megfogva maga felé húz és bizonyos ideig magánál tart.
• 1. tárgyas (Kezébe) vesz: <használati tárgyat> kezébe fog, úgy, hogy rögtön használhassa. Ujjai közé vesz vmit; botot, fegyvert vesz a kezébe; → tollat vesz a kezébe; → vándorbotot vesz (a kezébe). Vegyen magának könyvet a polcról. Végy egy széket, és hozd ide! Vegyetek, amennyit el tudtok vinni. □ Aranyos kéziját bal kezébe vette. (Arany János) Velem jössz – mondta az apja röviden. – Vedd a kalapod. (Kosztolányi Dezső) || a. tárgyas (átvitt értelemben) Kézbe v. kezébe vesz vmit: személyesen kezd intézni vmely ügyet. □ Maga vette kezébe lakásügyét. (Kosztolányi Dezső) || b. (átvitt értelemben is) Vmi(jé)be v. vmijére vesz vkit, vmit: magához vonja, úgy, hogy vmelyik testrészével körülfogja, ill. vmelyik testrészére emeli. → Ajkára vesz vmit; karjába, karjaiba, karjára vesz vkit; → kezére vesz vkit; nyakába veszi a táskát; → nyelvére vesz; ölébe vesz vkit, vmit; ölbe veszi a gyereket; nyakába veszi a → vándortarisznyáját; nem veszi a szájára: nem akarja kimondani; szájára veszi a világ: megrovólag emlegeti, megszólja, pletykál róla a v.; a hír, a dicsőség v. a népszerűség → szárnyaira vesz vkit; tenyerébe vesz vmit. Vállára vette a hátizsákját. A gyerek mindent a szájába vesz. A szónokot lelkesedésükben a vállukra vették. □ Haza megyek, ölébe vesz dajkám. (Petőfi Sándor) Kivette szájából nagy alázatosan a pipáját s a fejéről hirtelen lekapott sapkáját ráakasztotta a csutorára, nehogy valahogy szórakozottságból tiszteletlen módon a szájába vegye, míg a méltóságos báró színe előtt áll. (Mikszáth Kálmán) || c. tárgyas Magához közel, a közelébe eső helyre von v. emel vkit, vmit. Kocsijába vesz vkit; nyeregbe vesz vkit; → középre vesznek vkit. Magához vette az → Isten. □ Jer, nyeregbe veszlek, Apád birodalmán reggelig túlteszlek. (Arany János) Bár akkor vette volna magához az úristen, mikor a szegény urát … (Mikszáth Kálmán) || d. tárgyas Vmibe, vmire vesz vmit: vmely, a kezében tartott eszközre teszi, illeszti, elhelyezi rajta. → Körzőbe vesz egy távolságot; → körzőnyílásba vesz vmely távolságot; sokat vesz a kanalába, a villájára; szenet vesz a lapátra. || e. (tárgy nélkül) Vesz (vmiből): a) vmely készletből, azonos jellegű tárgyakból egy v. több darabot használat végett a kezébe fog; végy a könyveimből; b) <étkezéskor> vmelyik tálból v. a benne levő ételből egy részt magának kiszed, v. a kezébe fog; vesz a húsból, a levesből, a süteményből. Mindenki vegyen magának. Mindnyájan vettetek már? □ Vendégségben rendszerint kétszer visszautasított valamit, míg harmadszori kínálásra vett belőle. (Kosztolányi Dezső) || f. tárgyas (konyhaművészet) Főzéshez, sütéshez szükséges anyagot étel készítésére összeszed, és a felhasználáshoz odakészít. Végy 1/4 kg porcukrot, 5 dkg vajat.
• 2. tárgyas (rendsz. visszaható névmással) (kissé tréfás) Magába v. (választékos) magához vesz vmit: <ételből, italból> bizonyos mennyiséget fogyaszt; eszik, iszik. Egy kevés ételt vesz magához. Kissé többet vett magába a borból. || a. tárgyas (vallásügy) Úrvacsorát vesz: <protestáns vallású személy> az Úr asztalához járul, részesül az úrvacsorában. □ Szentesen a református templomban, mikor az úrvacsorát vették a férfiak, azalatt a nőknek fel kellett állni. (Móricz Zsigmond) || b. Lélegzetet vesz: a) <lélegzetének visszatartása után> egyet lélegzik. Feljött a víz alól lélegzetet venni. b) <erőltetett testi mozgás után, vmely (nehéz) munka megkezdése előtt v. nyugtalan lelkiállapotban> egyet v. néhányat mélyebben lélegzik; nagy lélegzetet vesz. Egy kissé pihenek, lélegzetet veszek. c) (átvitt értelemben) <nehéz helyzetében> egy kis ideig pihenőhöz, nyugvóponthoz, erőhöz jut. A nehéz napok után végre lélegzetet vehetünk. □ Csak egy kis tűredelmet [= türelmet]! Csak hogy igazán, lélekzetet vehessek … Úgy elfúltam. (Vörösmarty Mihály) Mély lélekzetet vett, jelezve, hogy most következik a tanári prédikáció, melyet a diákok már vártak. (Kosztolányi Dezső)
• 3. tárgyas (gyak. visszaható névmással) (Magára) v. (régies, tájszó) rá vesz: <kül. ruhaneműt> testére illeszt; magára ölt; felvesz (2). Vö: rávesz (1b). Cipőt, kabátot vesz; felöltőt vesz magára; (átvitt értelemben) vmilyen alakot, (ál)arcot, külsőt, szerepet vesz magára: vmilyen alakban megjelenik, ill. vmely szerepet kezd játszani. [Mit veszel magadra?] – Szövetruhát. Még csak blúzt veszek és készen vagyok. Vedd rád a kabátot. □ Vasárnap tisztát venni haza jár … (Petőfi Sándor) Itt ez a szűr, vedd rád. (Arany János) Kísértet ez … magára vette a nagy Mácsik alakját. (Mikszáth Kálmán)
• 4. tárgyas (átvitt értelemben) Magára v. vállára vesz: <felelősséget, munkát, terhet> vállal, magára vállal. Magára veszi a felelősséget; magára veszi a hibát; magára veszi vkinek a terhét; (régies) gyűlölséget, haragot vesz magára: magára vonja vkinek a haragját, ellenséges indulatát. □ Légy jó fiú és gyámolítsad őt. | Vedd vállaidra félig terheit. (Petőfi Sándor) Magamra vettem ezt a dolgot, te éretted. (Mikszáth Kálmán) || a. (ritka) Magára vesz vmit: vmit vmely veszedelem, szenvedés nehezedik rá, lesz osztályrésze. Nagy keresztet vesz magára.
• 5. Részt vesz vmiben: része van, közreműködik vmiben. Részt vesz az ellenőrzésben; részt vesz a közös munkában. □ Simítják kezeit nagyságos Etelnek, | Hogy a vadászatban részt vegyenek ők is, Sólyom madarakkal az udvari nők is. (Arany János) || a. Részt vesz vmin v. (ritka) vminél: jelen van ott, ahol vmi történik, vmely cselekvés, nyilvános cselekmény lefolyik. Részt vesz a temetésen, az ünnepségen. □ Egyetlen akasztásnál sem vettem részt, pedig Thaisz főkapitány idejében rendőrügyész voltam. (Krúdy Gyula) || b. (régies) Vmiből részt vesz: részesül, részt kap belőle. □ A gróf … csak akkor jön le közéjök, mikor már részt vettek a jóból. (Jókai Mór) || c. Részt vesz vmiben, vkinek vmijében: más személynek vmely érzelmében osztozik, együtt érez vkivel, kül. fájdalmában. Részt vesz barátja örömében és bánatában. Gyászodban őszintén részt veszek.
• 6. tárgyas (régies) <Vmely írást a maga számára okmányul, igazolványul> kiállíttat vkivel vmiről. Írást vett a tartozásról. Váltót vett a pénzről. □ Írásban veszem tőle, hogy Béla nevét nem fogja viselni többé. (Jókai Mór) Azt a kis pénzt … otthagyta nála, mindössze egy kis írást vett … az átadásról. (Mikszáth Kálmán)
• 7. tárgyas (átvitt értelemben) Vminek, vmilyennek v. vhogyan vesz vmit: vmiképpen értelmez, magyaráz, tekint vmely eseményt, cselekvést, közlést. Bizalmatlanságnak, jó v. rossz jelnek, sértésnek, tréfának vesz vmit; → készpénznek v. készpénzül vesz vmit; fontosnak, igaznak vesz vmit; bűnül, hibául vesz: bűnül, hibául ró fel, tud be; átvitt értelemben vesz, betű szerint, szóról szóra vesz vmit; → szó szerint vesz vmit; → szorosan véve; általában véve; → egészben v. egészében véve; annyiba veszi, mintha …: úgy tekinti, mintha …; → ahogy vesszük; vegyük úgy: tegyük fel, tekintsük ténynek; (bizalmas) úgy vedd, ahogy mondom: értsd szó szerint; nem kell azt úgy venni: nem kell érte megneheztelni; nem veszi → tréfára a dolgot. □ Felelt a nagy király: "Ne légy olyan gyermek; Hogyan vennélek én hitvány közembernek?" (Arany János) Úgy veszek már bűnt, erényt, Mint egy kiolvasott regényt. (Reviczky Gyula) Úgy kell venni őket [= az embereket], mint amilyenek. (Krúdy Gyula) || a. tárgyas (átvitt értelemben) Magára vesz: <megjegyzést v. rejtett célzást> magára ért, vonatkoztat. Magára veszi a célzást, a dicséretet, a sértést. Ne vedd magadra a szavamat, nem rád értettem. □ Magára vette az élcet. (Jókai Mór) Szegények, ostobák vagytok …! Különben ne vedd magadra, Gyuri fiam. (Mikszáth Kálmán) || b. tárgyas Vmibe vesz: <személyt, dolgot> vmilyen mértékben becsül, értékel. Emberszámba sem vesz; → kevésbe vesz; semmibe sem vesz; → sokba vesz vkit; → kutyába se vesz vkit, vmit. Ha veszel vmibe, hallgass rám. □ Gertrúd a jó magyarokat Kutyába se vette. (Petőfi Sándor) Nem vesznek még sokba az írók … (Mikszáth Kálmán) || c. tárgyas Vminek, vmiül, vmi(lyen)re vesz vmit, (ritka) vkit: vminek, vmilyennek tekinti, s annak alapján cselekszik. Alapnak, alapul vesz: → biztosra vesz vmit; → palira vesz vkit; (zsinór)mértékül vesz. || d. tárgyas <Költői v. tudományos mű számára> anyagul, témául választ. □ Nem mondom én: a régi épületnek Dobjátok félre mindenik kövét, De nézzetek meg minden darabot, mit Alapnak vesztek. (Petőfi Sándor) Fejtegetésem tárgyáúl ezúttal a népdalt veszem. (Arany János)
• II. tárgyas Összefüggéséből kiszakít; elvesz.
• 1. Vmijét veszi: <vkinek v. vmely állatnak> vmely részét eltávolítja; megfoszt vkit vmijétől. Eszét veszi: megfosztja józan eszétől, megőrjíti; (választékos, régies) fejét veszi vkinek: lefejezi; (választékos, régies) vérét veszi vkinek, vminek: megöl vkit, vmely állatot; → vérét veszi. □ Büntesd meg szigorún, Csak életét ne vedd. (Vörösmarty Mihály) || a. Vminek elejét veszi: előzetes intézkedésével meghiúsítja bekövetkezését. Elejét veszi a bajnak, betegségnek. □ Ha mindjárt elejét veszik a bajnak, az gyorsan elmúlik, ahogy támadt. (Jókai Mór)
• 2. (orvostudomány) Vkitől vmit vesz: vkinek a szervezetéből vmely anyagnak egy kisebb részét eltávolítja, kiveszi vizsgálat v. a szervezet gyógyítása végett. Epét vesz vkitől; vért vesz.
• 3. Igényel, kér, követel és megszerez vmit. Kamatot, vámot vesz; → revánsot vesz vkin; tizedet vesz. Hány részt vesz a cséplőgép? □ Nem forog a zugi malom, Más veszi a vámot azon. (népköltés) Eddig az urak vettek kilencedöt, ennekutána a fődnek egy kilencede marad az uraknak! (Móricz Zsigmond)
• III. Magának megszerez.
• 1. tárgyas Bizonyos utánjárással birtokává, tulajdonává tesz, a maga részére szerez, kerít vmit v. vkit. Vmit → véren vesz. Honnan vetted ezt a könyvet? Honnan veszek én annyi pénzt? Hol veszünk munkásokat? □ Hol vette … ennyi sok úri vendégét? (Csokonai Vitéz Mihály) Hol vennénk annyi hátaslovat? (Mikszáth Kálmán) || a. tárgyas (átvitt értelemben) Szerez, merít, tanul vmit vhonnan. Vhonnan érveket vesz; hasznát veszi vkinek, vminek: hasznára van vki, vmi; példát vesz vkitől, vmiből, vmiről; példát vesz a történelemből. Költői ízlését a franciáktól vette. Tárgyát a magyar középkorból vette. (bizalmas) Hát ezt honnan veszed?: ki mondta ezt neked? honnan találtad ki? Végy példát a testvéredtől. □ Vehetnek ifjak, vének példát én rólam. (Balassi Bálint) Őszre került az idő. Haza kellene menni … | Mondám, untig elég tudományt vettünk ezen útból. (Arany János) Lelkem soha el nem adtam, S nem vettem példát rólatok. (Reviczky Gyula) || b. tárgyas (választékos) <Elvont tárgyas szókapcsolatokban.> Vmit vesz: vmilyen magatartásra elhatározza magát, rendsz. bizonyos akadályok legyőzésével, nagyobb erőfeszítéssel. Bátorságot vesz magának; → erőt vesz vmin; → erőt vesz rajta vmi; → erőt vesz magán; veszi magának (azt) a → fáradságot, hogy …; szabadságot vesz magának vmire: megenged magának vmit. Erőt vesz ellágyulásán, érzésein, fájdalmán, indulatán; erőt vesz rajta az indulat, a szenvedély. □ Veszem magamnak a szabadságot, hogy ezen megátalkodott szépségnek szemébe tekintsek. (Vörösmarty Mihály) Nagy-soká erőt vesz könnyeinek árján. (Arany János) Szokatlan zavar és gyámoltalanság vett rajta erőt. (Mikszáth Kálmán)
• 2. tárgyas <Megvehető, ill. eladható dolgot> vásárol. Hitelbe, készpénzen vesz; drágán, olcsón vesz vmit; → cigányosan vesz; bútort, cipőt, könyvet vesz. Használt ruháért vett élelmet. Hogy v. mennyiért vetted? Végy a boltban burgonyát, cukrot, lisztet. Hol veszitek a tejet? Veszek egy újságot az utcai árusnál. Szóláshasonlat(ok): úgy veszik, mintha → ingyen adnák v. osztogatnák. □ Vett is amit kivánt: paist, szépet, nagyot. (Arany János) Még tán báróságot is vehet … (Mikszáth Kálmán) Az én apám kopott ruhájú, De nekem új ruhát veszen. (Ady Endre) Ne hadd el magad, öregem, | bőröd ne bízd kereskedőre, | ki elád felhőt az egen | s a földön telket vesz belőle. (József Attila) || a. tárgyas <Jegyet> pénzért vált; <vmely szolgáltatásra utalványt> szerez. Jegyet vesz az előadásra; villamosjegyet vesz. || b. (tárgy nélkül) Vesz és elad: kereskedéssel foglalkozik. □ A nagyvárosban éltem, hol a börzék | … üvöltenek … "adnak", egyre "vesznek", | hódolnak az aranynak és a láznak. (Kosztolányi Dezső)
• 3. tárgyas <Állandósult elvont szókapcsolatokban.> A maga tulajdonává tesz v. vmilyen címen és minőségben használni kezd. Állami tulajdonba vesz: államosít; bérbe vesz; birtokba vesz; haszonbérbe vesz; → kosztba vesz. □ Birtokába vette az erdős hegyvidéket. (Jókai Mór) Birtokba vették a takarót. (Tömörkény István)
• 4. tárgyas Vhova, vminek vesz: <személyt> társául, segítőjéül v. alkalmazottjául fogad, vmilyen állásban alkalmaz. Vkit szolgálatba, segédnek vesz; segítségnek vesz maga mellé. Maga mellé vette titkárnak. □ De most Toldi Miklós vette maga mellé | S Lőrincet azóta csúfolni ki merné! (Arany János) Miért nem veszel mást? Neked már többen ajánlottak cselédet. (Kosztolányi Dezső) || a. tárgyas Magához vesz: maga mellé fogad; magához vesz vkit gondozásra v. eltartásra; örökbe vesz vkit: örökbe fogad. Magához vette testvérét. □ A gazdag úr örökbe vette S idővel mindent ráhagyott. (Vajda János) Míg anyja a kórházban fekszik, magunkhoz vesszük. (Kosztolányi Dezső) || b. tárgyas <Nőt házastársul, élettársul> fogad. Feleségül vesz vkit; → balkézről vesz feleségül vkit; hitestársul, nőül vesz vkit; asszonyt vesz a házhoz; feleséget vesz. □ Haza megyek, gazda leszek, Feleséget, szépet veszek. (Arany János) Meg is házasodott, vevén magának hitestársul … Kós Ferencnek Krisztina nevű becsületes leányzóját. (Mikszáth Kálmán)
• 5. tárgyas (határozós szókapcsolatban) Vmibe vesz: vmely tevékenységre kiszemel v. vmely tevékenység céljára használni kezd. Célba vesz vkit, vmit: a) célpontnak szemeli ki, és kezét v. fegyverét úgy irányítja, hogy dobással v. lövéssel eltalálja; célba veszi a repülőgépet; b) (átvitt értelemben) támadását v. bírálatát rá, ellene irányítja; a gúny fegyverével vette célba. Célba vesz vmit: célul tűzi ki; eszébe vesz vmit: megjegyzi; fejébe vesz vmit: elhatározza; → számba vesz; tervbe vesz vmit: megvalósítását tervezi. □ Amit ottan látunk, megtanít a példa, Milyen tervet vettek ellenünk is célba. (Arany János) Ha én valamit a fejembe veszek, akkor az meg is lesz. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyas <Cselekvést jelentő v. jelképező főnévvel:> vmibe, vmire v. vmi alá vesz vmit, vkit: vmely cselekvésre, munkája v. értelmi tevékenysége körébe vonja; elkezdi rajta v. általa azt a cselekvést, amelyre a főnévi határozó utal. Alkalmazásba vesz vmit; bírálat alá vesz vmit, vkit; bojkott alá vesz vkit, vmit: bojkottot kezd ellene; → bonckés alá vesz vmit; → ecsetre vesz vmit, vkit; → figyelembe vesz vmit; → figyelembe se veszi; → foganatba vesz; → folyamatba vesz vmit; → fontolóra vesz; → gyanúba vesz vkit, vmit; → hallóra vesz; → használatba vesz vmit, vkit; → igénybe vesz; vmit → igénybe vesz; → kérdőre vesz vkit; → kéz alá v. kézbe vesz vkit; → kezelésbe vesz vkit; → kombinációba vesz vmit; → munkába vesz vmit; → ostorhegyre vesz; → őrizetbe vesz; → pártfogásába v. pártfogása alá vesz vkit; → puskavégre vesz; → revízió alá vesz; (elavult) rovásra vesz vmit: följegyzi, megjegyzi; → sor v. sorozás alá vesz vkit; → számításba vesz vmit, vkit; → szárnya alá vesz vkit; → szemre vesz; → szemügyre vesz; → üldözőbe vesz; → űzőbe vesz; védőszárnyai alá vesz vkit; vizsgálat alá vesz vmit; → zár alá vesz vmit. □ Mind egy szálig munkába vedd, amit mondottam tenéked. (Csokonai Vitéz Mihály) Barátom, én ma sokkal tartozom Neked; miolta üllözőbe vett Csalárd szerencsém, nem volt ily napom. (Vörösmarty Mihály) Maga pecséttel "hívja tetemre", Kit szemre vesz, ölyvként, sanda gyanú. (Arany János)
• 6. tárgyas (határozó vonzat nélkül is) Mint soron következőt munkába fog, tárgyalni, vizsgálni kezd vkit, vmit. Sorra vesz vkiket, vmiket: a) egymás után felkeresi őket; sorra veszi az embereket, a házakat; b) egymás után megvizsgálja őket; sorra veszi az ellenvetéseket, a kérdéseket; mindenkit sorra vesznek; → szerbe, számba vesz; (iskolai) sokat, keveset vesz: sok, kevés anyagot tárgyal. Ezt a leckét vesszük. Ma csak félig vesszük az olvasmányt. A fejezet végéig vették az anyagot.
• 7. tárgyas Vmibe v. vmire vesz: vmely anyagon vmilyen írott formában rögzít, maradandóvá tesz vmit. Előjegyzésbe vesz; → fogyatékba vesz; jegyzékbe, jegyzőkönyvbe, lajstromba, leltárba vesz; → növedékbe vesz; nyilvántartásba vesz vmit; filmre, hanglemezre, magnetofonra vesz vmit. □ A bűnös vallomása még nincs jegyzőkönyvbe véve. (Mikszáth Kálmán)
• IV. tárgyas Vmely tevékenység eredményeként használ, kap v. fogad.
• 1. Egyszer v. rendszeresen használ vmit. → Fürdőt vesz; → fürdőket vesz; zuhanyt vesz. Már tíz szénsavas fürdőt vett. □ Fagylaltot csemegéze, zuhanyt vőn [= vett]. (Arany János) || a. Vmilyen leckét, órát vesz: időhöz kötött iskolán kívüli oktatásban részesül. Orosz órát vesz; zongoraórát vesz.
• 2. <Megfigyelés, másolás v. mérés útján> készít v. létrehoz vmit. Látleletet, másolatot, mértéket, mintát, ujjlenyomatot, vázlatot vesz (vmiről). □ A szabó egyik ruhát meg sem varrta jól, már a másikra vette a mértéket. (Vas Gereben) Menjünk oda! Hadd vegyek … vázlatot. (Mikszáth Kálmán) || a. (ruházkodás) Vmekkorára, vmilyenre vesz: ruhadarabot, méretet bizonyos nagyságúvá készít, alakít. Hosszúra veszi a kabát ujját; kicsire veszi a hát bőségét. A szabász szűkre vette a ruha derekát.
• 3. (választékos, kissé régies) <Mástól eredő dolgot> kap, megkap. Parancsot vesz; kézhez vesz vmit: megkap vmit. Vettem leveledet. Szorgalmának jutalmát veszi. □ Nem vettem … levelet a levelemre. (Csokonai Vitéz Mihály) Vette Szalernónál királya parancsát. (Arany János) || a. (átvitt értelemben) <Néhány szókapcsolatban.> <Szót, közlést> fülével és értelmével felfog. → Tudomásul vesz vmit; vedd → tudomásul; szavát veszi vkinek: vmely ígéretre bír vkit, és azt emlékezetébe rögzíti; szavát sem lehet venni: zárkózottan, hallgatagon viselkedik, alig szól egy-két szót. □ A mi szomorúságunknak … az az oka, hogy tegnap vettük hírét a fejedelemasszony halálának. (Mikes Kelemen) Mi lelt téged … Hogy ma szavad se vehetem? (Arany János) || b. <Rendsz. csak állandósult szókapcsolatokban.> Vétetlenül megtud vmit. → Neszét veszi vminek; → szelét veszi; → szélt vesz; → tudomást vesz vmiről.
• 4. Vhogyan vesz: <emberi viselkedést, cselekedetet v. eseményt> vmilyen érzelmi magatartással fogad. Érzékenyen vesz; komolyan vesz vmit; könnyen v. könnyebben vesz vmit; köszönettel, örömmel vesz vmit; → lelkére v. szívére vesz vmit; jó, rossz → néven, szívesen vesz (vkitől) vmit; → potomba vesz vmit; → sokra vesz vmit; → zokon vesz vmit. □ Ide kis lyány, ide hozzám, egy szóra, Vagy ha tán jobb neven veszed: egy csókra. (Petőfi Sándor) Április-testvérem, óh! … Elpártoltam tőled én, Nem veszed zokon? (Tóth Árpád) Hihetsz-e annak, | ki fűtve lakik öt szobát …? | Szívére veszi terhünk, gondunk. | Vállára venni nem bolond. (József Attila)
• 5. Búcsút vesz (vkitől): elbúcsúzik, elköszön (tőle). → Végbúcsút vesz vkitől. Érzékeny búcsút vettek egymástól. □ Búcsút vesz, s Döbrögnek ereszti fakóját. (Fazekas Mihály)
• V. tárgyas Mozgást, változást kifejező szókapcsolatokban.
• 1. (kissé választékos) Folyását, útját vmerre veszi: vmely, rendsz. az eddigitől eltérő irányban kezd folyni, továbbhaladni. → Útját veszi vhová; → útját veszi vminek. A Duna Vácnál délnek veszi folyását. Az erdőn át veszi útját. □ Kél Budáról Laczfi Endre, | Veszi útját Nagy-Váradnak. (Arany János) || a. (kissé választékos) Irányt vesz vmerre: vmi felé irányulva közeledik. A hajó a part felé vett irányt. || b. (kissé választékos) Vmilyen irányt vesz: vmilyen irányban kezd haladni. Gondolatai más irányt vettek. □ [A sárkány.] Most elszakad A kötelék És ő szabad! | "Övé az ég." | De mint a széles szárnyu héja, Midőn csirkét rabolni célja …, Ép oly irányt vesz mostan ő. (Arany János) || c. (átvitt értelemben, 1945 után, sajtónyelvi) Irányt vesz vmire: soron következő feladatának tekint vmit, törekvését a továbbiakban rá összpontosítja; vmire törekszik.
• 2. (átvitt értelemben, sajtónyelvi, választékos) Változást jelentő főnévi tárggyal: megteszi azt a változást, amelyre a főnévi tárgy utal. Kezdetét veszi vmi*: el- v. megkezdődik vmi; eredetét, kezdetét veszi vmiből: ered, kezdődik vmiből; vmilyen fordulatot vesz: vmilyenre fordul; → lendületet vesz vmi; → svungot vesz; jó, rossz, siralmas fordulatot vesz.
• VI. tárgyas (visszaható névmási tárggyal)
• 1. (népies) Vhova veszi magát: <rendsz. személy, ritk. állat, dolog> vhova húzódik, vonul, bújik. Az erdőbe vette magát. A konyhába veszi magát. □ A bulldog … a szénába veszi magát. (Vas Gereben) És, mint a toportyán, ha juhász kergette, Magát egy kiszáradt nagy nádasba vette. (Arany János) || a. (bizalmas) Vmibe veszi magát: <anyag> vmibe beeszi v. beissza magát, és kitörölhetetlenül ott marad. A gyümölcslé az asztalneműbe veszi magát. A tinta a padlóba vette magát. || b. (átvitt értelemben, népies, bizalmas) Vmibe veszi magát: <fájdalom, gondolat> befészkeli magát vhova, és onnan nem űzhető ki. □ [A reuma] a fejembe vette magát. (Arany János)
• 2. (népies, bizalmas) <Rendsz. kérdésben:> hol veszi magát?: honnan jön, ered, kerül ide? Hol veszi magát ez a sok légy? □ A huszár magát hol vette? | Hát az isten teremtette. (Czuczor Gergely) Hol veszi itt magát papa? … Minek köszönhetjük ezt a szerencsét? (Mikszáth Kálmán)
• 3. (tájszó) Veszi magát: épül, gyarapszik. Már veszi magát a beteg. A palánták már jól veszik magukat. A kis borjú már veszi magát. □ [Laci] jó egészségnek örvend, az anyja is veszi magát. (Arany János)
• Szólás(ok): ld. illa, kalap, méreg, nyak, öt, pénz, zsákbamacska.
• Igekötős igék: általvesz; átvesz; átalvesz; belevesz; bevesz; egybevesz; elvesz; elővesz; előrevesz; észrevesz; felvesz; hozzávesz; idevesz; kivesz; kölcsönvesz; körülvesz; közbevesz; közrevesz; különvesz; levesz; megvesz; odavesz; összevesz; rávesz; széjjelvesz; szétvesz; televesz; visszavesz.
• Szóösszetétel(ek): ad-vesz; szed-vesz; tesz-vesz.
• vehető; veszeget; vett; vevés.