Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Vmely szilárd v. nagy tömegű folyékony test> mozgásában ismételten szilárd testet érintve maga is kisebb-nagyobb taszítást szenved. A habok a sziklához verődnek. A szélben az ágak az ablakhoz verődnek. □ A szigethez verődik A szomszéd tenger habzása. (Csokonai Vitéz Mihály) A malacok, disznók visítva, röfögve loholnak. Himbálódzik, a hasukra verődik a nőstények emlője. (Nagy Lajos) || a. Ismételten ütődik vmihez. A tenyerek tapsra verődnek. A térdeik egymáshoz verődtek a rázós szekéren.
2. <Fény, fénysugár> vmely sima felülettől visszaverve nyalábban esik vmire. A lámpafény az asztalra verődik.
3. <Ételnemű, anyag> veréssel vmivé összeáll, használható lesz. Jól, rosszul verődik a tejfel, a tojás. Keservesen verődik a fánk tésztája.
4. <Sok egyed (ember, állat)> önkéntelenül csapatba, sorba, tömegbe tömörül. □ A vízi madár kevésbé verődik látható nagy seregekbe. (Babits Mihály) A környék népe csoportba verődve hallgatta a nagy fák alatt a csengő színházi muzsikát. (Krúdy Gyula) || a. (régies) Erőlködve jut vhova, vergődik (2). □ Megszédűl a hős, de hamar helyre verődik. (Vörösmarty Mihály) || b. (népies) Hajtva, verve jut vhova. □ Delelőre verődött minden gulya. (Vas Gereben) || c. (régies) Vmitől szenved, vmivel tusakodik, viaskodik; vmivel vergődik (3a). □ A költő ön keblében [hordozza] nehéz terhét, mellyel megindúlva verődni fog. (Eötvös József)
5. (ritka, irodalmi nyelvben) Ráncokba verődik: ráncokba vonódik, ráncos, redős lesz. □ Ráncokba verődött a hadnagy homloka. (Mikszáth Kálmán)