VÉRMEZŐ főnév (régies, költői)
Olyan terület, térség, ahol harcban, csatában, háborúban vért ontottak; csatatér, harcmező. □ Ő vérmezőkön edzé fel magát, S jobb napjait csatákkal írta be. (Vörösmarty Mihály) Haj, ne hátra, haj előre! | Vérmezőről vérmezőre! (Arany János)
vérmezői.