Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

VÉGTAG főnév
  • 1. Ember, állat testéhez csatlakozó, izmokkal mozgatott, cselekvésre, helyváltoztatásra való szerv. Alsó végtag;felső végtag; hátulsó, mellső végtag. A madár mellső végtagjai a szárnyak. Az ember végtagjai a karok és a lábak. □ Podolini … testének végtagjait szélmalom módjára kezdte forgatni. (Krúdy Gyula)
  • 2. (ritka, elavult, költői) <Családnak, közösségnek> utolsó meglevő tagja. □ A zsarnok őszapa áll a toronytetőn … S hallatlan átkokban Kivánja a halált Lyányának, ki legjobb És legszebb s a család Végtagja volt. (Petőfi Sándor–Shelley-fordítás)
  • Szóösszetétel(ek): 1. végtagbénulás; végtagműtét; végtagreszketés; végtagtörés; 2. művégtag.
  • végtagú.