VERDES [e-ë] ige -tem, -ott, -sen [e, ë, ë]
- 1. tárgyas <Élőlény> nem teljes erővel ver, csapkod vmit, vkit. Kezével verdesi az ajtót. A vizet evezővel verdesi. □ Kardját a magyarság verdesi csörrenve. (Arany János) Az ablaküveget egy fehér pillangó verdeste kívülről. (Mikszáth Kálmán) || a. tárgyas <Mozgó természeti jelenség> ver, csapkod vmit. Az eső verdesi a ház ablakát. A hullám verdesi a partot. □ [A folyam] a sziklákat verdesi haragos habjaival. (Mikszáth Kálmán) Az ablakokat halkan permetező tavaszi eső kezdte verdesni. (Herczeg Ferenc)
- 2. tárgyas Vmit, vkit odacsapkod, sokszor hozzávág vmihez. A nedves labdát a falhoz v. a földhöz verdesi. □ Viddin népe marad s maga a hős, harca helyében, |
de nyomban | Éri Lehel, s örvös buzogányát rázva keményen Verdesi melléhez. (Vörösmarty Mihály) Toldi a nagy ostort rengeti kezében, Üti őket hátba, szembe, hason, képen
Verdesi egymáshoz, markolva nyalábbal. (Arany János)
- 3. tárgyas <Mozgó tárgy> vmit elér és mozgása közben érintve meg-megüt, vmihez hozzá-hozzáütődik. A szoknya verdesi a lábát. □ Testi ruhája setét, de ragyog szép csatja övének, Melyről kardja lelóg s hüvelyével verdesi combját. (Vörösmarty Mihály) Csíkos tarisznya verdeste
derekát. (Mikszáth Kálmán)
- 4. tárgyas (régies) Igen rövid időközökben ismételve támad, ver, zúz vmit, rendsz. sikerrel. □ [A várat] A külső posztokról verdesi két bomba. (Csokonai Vitéz Mihály) Erős lovascsapatok verdesik
a dán lovasságot. (Jókai Mór)
- 5. tárgyas (átvitt értelemben, túlzó) Olyan magas v. olyan magasra hat, hogy elér vmit. □ Az eget jajjaimmal verdesem. (Csokonai Vitéz Mihály) Tengerré gyűl az özönvíz És hulláma eget verdes. (Vörösmarty Mihály) Olyan nagy volnék, szinte képzelem, A csillagokat verdesné fejem. (Reviczky Gyula) || a. tárgyas (átvitt értelemben, ritka) Szava, sírása, panasza az egeket verdesi: átkozódó, szörnyű panasszal számonkér, sirat vkit, vmit. || b. tárgyas (ritka, költői) Vkinek a lelkét bú, baj verdesi: huzamosan v. meg-megújulva mardossa, emészti, gyötri. □ Most lelkem szenvedély Hullámi verdesik. (Vörösmarty Mihály) Ide-oda lelkét
verdesi baj, gond. (Arany János)
- 6. tárgyatlan <Élőlény vmely végtagjával, rendsz. madár a szárnyával> csapkod. A tyúk verdes a szárnyával.
- Igekötős igék: beverdes; leverdes; megverdes; összeverdes.
- verdesés; verdesett; verdeső.