VÉRKÖNNY főnév (
régies,
költői, néha
gúnyos)
Mély szívfájdalomból, az egész lelket megrendítő bánatból fakadt könny. □ Te lásd meg, ó sors, szenvedő hazámat, Vérkönnyel ázva nyög feléd! (Kölcsey Ferenc) Gyakran könyörgök: Verj meg, óh, uram! | Hadd sírjak égető vérkönnyeket. (Reviczky Gyula) Vérkönnyeket sírnak a francia szerzetesrendek vagyonáért
(Ady Endre)