Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

TÜNDÉR főnév -t, -ek, -e [ë, e]
  • 1. <A mesékben> természetfölötti képességekkel felruházott s külön mesebeli országban v. erdőben, vízben stb. élő, az ember iránt jóakaratú, csodálatos szépségű, mesebeli nő (ritk. férfi). Erdei, hegyi, vízi tündér; pajkos tündér. Aranyhaját fésüli a tündér. A szegény embert a mesében a tündér segíti. A tündéreket akárki nem láthatja meg. □ Az anya természet… a legjobb tündér. (Csokonai Vitéz Mihály) Sima tükrén a piros sugárok (Mint megannyi tündér) táncot jártak. (Petőfi Sándor) Olyan ismerősen, üdén nézegettek rá a csillogó harmatcsöppek, mintha láthatatlan testű tündérek szemei volnának. (Mikszáth Kálmán) Örvény – ez a szó | a mesékbe vitt, oda, ahol a jó | tündér lakott. (Szabó Lőrinc)
  • 2. (választékos, irodalmi nyelvben) Elbűvölően szép, fiatal nő v. gyermekleányka. Nézd, hogy táncol a kis tündér. □ Talán emlékszik még… arra a szép fehér arcú tündérre. (Jókai Mór) || a. (választékos, finomkodó v. olykor túlzó) Elbájolóan szíves, kedves viselkedésű nő. Ő a mi kis tündérünk. Ön tündért kapott feleségül. □ Szép volt ez a nő, – …férfiak öröme, kedvek, hangulatok okozója, röpke percek drágalátos tündére volt. (Krúdy Gyula)
  • 3. (elavulóban, gúnyos) Erkölcstelen életet élő, züllött, kül. prostituált nő. Kávéházi tündér; a kocsma, az utca tündére.
  • 4. jelzői használat(ban) (régies, költői) Tündéri, bűvös, varázslatos. □ Szálld meg édes szender, lelkemet, S boríts el álmaid tündér fátyolával. (Vörösmarty Mihály) Mult ifjuság tündér taván Hattyúi képed fölmerül. (Vajda János) A palota tetejéről tündér szépségében játszik a Fekete-tenger haragos zöld tükrének végtelene. (Eötvös Károly) || a. (elavult, költői) Tünékeny, változékony. □ Tündér szerencsénk kénye hány-vet. (Berzsenyi Dániel) Elérhetetlen vágy az emberé, Elérhetetlen, tündér, csalfa cél. (Vörösmarty Mihály)
  • Szóösszetétel(ek): 1. tündéralak; tündérálom; tündérarc; tündérbáj; tündérbarlang; tündércsók; tündérdal; tündérföld; tündérgyorsaság; tündérgyülekezet; tündérhatalom; tündérhaza; tündérherceg; tündérhon; tündérhős; tündérjáték; tündérkastély; tündérkép; tündérkert; tündérkéz; tündérkirály; tündérkirályfi; tündérkirálynő; tündérlak; tündérleány; tündérnép; tündérnév; tündérpalást; tündérpálca; tündérrege; tündérszemű; tündérsziget; tündértánc; tündértermetű; tündérvár; tündérvilág; 2. konyhatündér.
  • tündérke; tündérség.