Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Lánggal égő, lángoló <tárgy>. Tüzes csóva, golyó, kanóc, szén. Tüzes karikán ugrik át. || a. (népies) <Szitkozódásokban:> Tüzes istennyila, mennykő: gyújtó villám. □ Tán Dorkát érti, urambátyám! Tüzes menykőt! Dorát értem. (Kemény Zsigmond) Hát odavaló ember kapitány uram? Odavaló a tüzes istennyila, de nem én. (Mikszáth Kálmán) || b. Tüzes briliáns, drágakő: fényesen csillogó, ragyogó fényű b., d.
2. Izzó, izzított <tárgy>. Tüzes vasat → nyom vmire v. vkire; tüzes vassal éget vmit. □ Tüzes fogókkal összetépve, Félholtan dobták a szemétre. (Tompa Mihály) A szent hitvallók természete volt benne, akik ragaszkodnak igazságukhoz, ha tüzes vasgerebenbe ültetik is őket. (Eötvös Károly) Pajtás, meghalt a vezérünk [Dózsa György] Úgy trónolt ott, a tüzes trónon, Mint az egekben az Isten. (Ady Endre) || a. Olyan <eszköz>, amiben v. amin tűz van, ill. szokott lenni. Tüzes fazék, kanál, serpenyő. □ Veszi a tűzhelyről a tüzes lapátot. (Arany János) || b. Tűzzel kevert, tűzhöz hasonló forróságú. Tüzes hamu, láva. □ Ne járja mezőn, temető van ott Toronytetőkön nézvén nyughelyei: Tüzes üszökbe léphetsz, úgy lehet. (Tompa Mihály) || c. Égető, forró sugarakat árasztó <nap>. □ És már a tüzes nap az utólját futja. (Arany János) || d. Tűzhöz hasonló színt mutató. Tüzes felhő, kígyó.
3. Lázas, láztól égő, a szokottnál lényegesen magasabb hőmérsékletű <test, testrész; gyulladásos felület a testen>. Tüzes arc; tüzes daganat, fekély, kelés. Tüzes volt a teste a láztól. □ A homloka olyan tüzes volt, hogy szinte égette a kezemet. (Gárdonyi Géza) || a. <Erős ütés, csípés, szúrás következtében> forró tapintású és égő vörös színű. Tüzes folt. Az ostor ütése nyomán tüzes csík támadt a hátán. || b. <Szégyentől, izgalomtól, izgató szertől> piros és a szokottnál magasabb hőmérsékletű. A haragtól egészen tüzes lett az arca. □ Ráköszönte a lyány, de rögtön kifordul, Tüzes lett a képe, de nem a kis bortul. (Arany János)
4. Könnyen, gyorsan mozgó, eleven, könnyen ingerelhető <állat>. Tüzes csikó, paripa. □ Im tüzet ont egyre a tüzes mén lába. (Arany János) A négy tüzes csődör nyugtatanul rakosgatta szép karcsú lábait. (Mikszáth Kálmán) Tüzes két lovukon nyomában voltak a huszonkét szpáhinak. (Gárdonyi Géza)
5. (átvitt értelemben) Könnyen szerelemre lobbanó, érzéki, hevesvérű <személy>. Tüzes menyecske; tüzes a vére: heves a v. □ Thamus már indulna vissza. | Lent kocka várja, bor s tüzes Melissza. (Reviczky Gyula) Fiatal, tüzes leány voltam. (Krúdy Gyula)
6. (átvitt értelemben) Vmiért nagymértékben égő, lelkesedő lelkes <személy>. Tüzes ifjú. □ A magyar a lágy olasz és nehéz német között középen áll, férfiasabb az olasznál, tüzesebb a németnél. (Berzsenyi Dániel) || a. (átvitt értelemben) Ilyen személyre jellemző, rá valló, tőle származó. Tüzes pillantás, szónoklat; szeme tüzes lánggal lobog. □ Ki az a vén zászlótartó ottan Olyan tüzes lelki állapotban? (Petőfi Sándor) Kapva kapott Márton e tüzes beszéden. (Arany János) Az Ur Illésként elviszi mind, Kiket nagyon sujt és szeret: Tüzes, gyors szíveket ad nekik. (Ady Endre) || b. (átvitt értelemben) Lángoló tekintetű <szem>. □ Nagyon megviselt volt, szeme, máskor tüzes szeme lágy és bágyadt, mint a tehéné. (Kosztolányi Dezső)
7. (átvitt értelemben, bizalmas, tréfás) Olyan <személy>, aki éppen dohányzik. Szóljatok egy tüzes fiatalembernek, mert szeretnék rágyújtani, de nincs gyufám.
9. (átvitt értelemben) Nagy szesztartalmú, erős izgató hatású <ital>. □ Csak igy élet ez az élet, Tüzes lyánnyal, tüzes borral. (Petőfi Sándor) Majd a tüzes bortól oly kedvre gyulának, | Mintha nem is torját ülnék Piroskának. (Arany János)
10. (átvitt értelemben, régies) Tüzes ördög: pusztító erő. □ Minden tüzes ördög népet, falat ont. (Arany János) A tüzes ördög ellen is mentek volna, ha Ocskay vezeté őket. (Jókai Mór)