Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan, aki, ami túloz. Ne légy már annyira túlzó! A túlzó segíteni akarás csak árthat. □ Szenvedélyes és túlzó, pártütő minden isteni és emberi törvény ellen. (Jókai Mór) Sohasem fogom megbánni, ha túlzó voltam a jóságban. (Vajda János) || a. Túlzásra, szertelenségre valló. Túlzó állítás, kijelentés. Túlzó módon adta elő, amit híreszteltek. □ Ki az, kinek fájdalma elbir ily Tulzó beszédet? (Arany JánosShakespeare-fordítás) [Döbrentei] nem egyszer támadta meg Kazinczy és iskolája túlzó újításait. (Gyulai Pál)
2. (választékos) Túlságos (I. 1), mértéktelen. □ A nevetség azon hideg víz, mellyel az indulatok és szenvedélyek túlzó forradalmát s villongásit leghathatósabban csillapíthatni. (Vörösmarty Mihály) Tehát amennyiben bizonyos hajlamot hoz magával [= a költő] a világra az összhang iránt kitűnő érzékkel bír, míg a gépies pontosságú foglalkozás, a rendnek túlzó egyhangúsága, ellenére van. (Arany János)
II. főnév -t, -ja Az a személy, aki túloz, főleg politikai tekintetben túlzó, szélsőséges magatartást tanúsít. Beszédét a túlzók ellen szánta.