Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

TÚLÉL [l-é] tárgyas ige
  • 1. Túlél vkit, vmit: <ember, állat, növény> vkinél, vminél tovább él. Túlélte gyermekeit. Túlélte a századfordulót. A beteg aligha éli túl az éjszakát. || a. (választékos) Vmi túlél vkit vmit: vkinél, vminél tovább fennmarad (mint közismert dolog, mint hatóerő). □ Nem kérdem én, hogy költeményeim Túlélnek-e majd engemet? (Petőfi Sándor) A hősöket, kik itt éltek, csatáztak és szerettek, túlélte… a költő dala. (Jókai Mór)
  • 2. <Ember állat v. (választékos) növény vmely életveszéllyel járó eseményt v. folyamatot> átél és életben marad. Túlélte a légitámadást, a világháborút. □ Lehajtja szép fejét a rózsa: Nem éli túl a hév nyarat. (Reviczky Gyula) Túlélni mennykövet, korhadni szútól rágva: | ez a fa élete s mily hosszú, míg kihal. (Babits Mihály)
  • 3. Túléli magát: természetes élettartamát, szerepét betöltve hanyatlásnak, pusztulásnak indul. A tőkés rend túlélte magát. □ Polgárisodásunk [= polgáriasodásunk] csakugyan túlélte-e már magát…? (Eötvös József) Ez a test túlélte magát, és közeledik a föloszlása felé. (Vajda János)
  • túlélés; túlélhető; túlélő; túlélt.